Pér közel 3000 lakosú község Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől 15 km-re keletre, a 81-es számú főút mellett.

A településről az első írott emlék a pannonhalmi bencés monostorban található 1237-40-ből, amikor IV. Béla király összeíratta az apátság birtokait.

Pér községben a feltételezések szerint egy ősi templom állt. Egy 1453-ból származó oklevél említi a helyi plébánost, aki a helyi híveknek istentiszteletet végez.

Az ősi templomot a törökök pusztították el, amelyről írásos emlék nem maradt.

Groll Adolf piarista szerzetes 1733-ban győri püspök lett, aki elhatározta, hogy a péri híveknek templomot építtet. A török időkben elnéptelenedett faluban ekkor már 300 katolikus élt.

1734-ben kezdték a templom építését, amit 1735-ben fejeztek be.

A templomnak tornyot gróf Zichy Ferenc győri püspök építtetett 1762-ben. A templom eredetileg barokk stílusban épült.

A főoltár mellett Szent Adalbert és Nepomuki Szent János másfél méter magas barokk szobrai állnak.

Amikor a péri hívek száma meghaladta az ezer főt, Dr. Zalka János győri püspök 1875-ben bővíttette a templomot. Ő ajándékozta a templomnak a tabernákulum mellett térdeplő két nagy angyalszobrot, valamint a húsvéti bárány alakját a tabernákulum felett.

Szintén Zalka püspök adományozta a Jézus születése mellékoltárt, amelyet Sopronból hozatott Pérre.

A főoltár asztallapjában Szent Bonifác, Szent Ince és Szent Maximus vértanúk ereklyéit helyezték el.

A templomot 200 éves jubileumára 1935-ben teljesen felújították, amelyet a győri megyéspüspök, Dr. Breyer István vizsgált át és hagyott jóvá.

A templom freskóit ekkor készítette el Pandur József jónevű győri festőművész.

A szentély boltozatával szomszédos kupolán a Boldogságos Szűz Mária mennybevitele látható.

A középső boltozat Szent István király koronafelajánlását ábrázolja.

A harmadik boltozat a magyar szentek hódolatát mutatja be a Nagyasszony előtt.

Az 1935-ös jubileum alkalmával színes ablakok kerültek a templom ablakaira, melyek Pandur József festőművész rajzai után Palka József aranykoszorús mester üvegfestő műhelyében készültek Budapesten.

A kórus mellvédjére három díszes püspöki címer került:

- 1735-ös évszámmal Groll püspök címere, aki a templomot építtette

- 1875-ös évszámmal Zalka püspök címere, aki a templomot nagyobbíttatta

- 1935-ös évszámmal Breyer püspök címere, aki megújíttatta a templomot.

A templomi főoltárkép a Boldogságos Szűz mennybevitelét ábrázolja, amely az 1850-es évekből való (festette: Graf).

A templom orgonáját 1875-ben vásárolták egy bécsi orgonaépítőtől (Strommer Ferenc), amit 1935-ben felújítottak.

A templom 31 méter magas tornyában négy harang volt, amelyből a három legnagyobbat hadi célokra elvittek 1916-17-ben.

Ma három harangja van a templomnak:

- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt 602,5 kg-os

- Szent István tiszteletére szentelt 190 kg-os

- Lélekharang, ami 24 kg.

A két nagyharang Slezák László harangöntő műhelyében készült 1926-ban.