A hittanterem története
A hittanterem története
Közvetlenül a templom mögött található, a hitoktatásra és közösségi célokra jelenleg is használt hittanterem. A plébániai háztörténet (Historia Domus) feljegyzése alapján: „1880-ban épül meg a kántortanítói ház, nagy nehézségek között”. A kezdeti időket követően az épületnek két fő funkciója volt. A első fele lakóépületként (kántortanítói lakás), a hátsó része oktatási teremként működött. Az államosításkor ezen épület is az állam tulajdonába került, egészen az 1992-es egyházhoz való vissza-kerüléséig. Addig is a szomszédságban épült iskolának kiegészítőjeként lakásként és tanteremként, majd Simon Margit tanárnő, utolsó itt lakó tanár halála után ebédlőként működött. Az egyházhoz való visszakerüléskor teljes belső átalakítás és külső tatarozás történt az épületen, amely onnantól fogva a hitoktatás és az ifjúsági-közösségi élet helyszíne lett. A 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben, kötelezően bevezetett iskolai hitoktatás jelenleg is itt történik. A hittanosok és a péri egyházközösség legnagyobb örömére 2022-ben teljes külső és belső felújítás történt pályázati pénzből, amely után egy modern, akadálymentes, szép épület áll a használók szolgálatában.